bidoka

"nem is olyan rég volt mikor indultam az életbe.
de a valóság a világomat szét ette....
és aki talpon maradt nem lesz már a régi,
mert az új világot durva tűzfal védi.
szerettem száguldani az ég felé napestig,
mára már megismernek Pápától Budapestig.
a nagyvilág nagykanállal ette meg a fajtámat.
de jobban szeretnek mint ahogy te a szajhádat..
és soha nem fáradt el bennem az a kék madár.
bár mindig csak vizet keres,és mindig csak vért talál.
mert gyerek fejjel futottam neki a falaknak,
és elsőnek ugrottam neki az utolsó falatnak.
az úr fentről figyel,óvja az ő kisfiát,
mert az óriás lelkem mellett minden világ kis világ..
áldott a gyermekkor mert megőrzött egy magzatnak.
itt őrzöm belül örökké,hiába basztatnak..
voltam már hajléktalan,árva,most meg sztár vagyok..
DE INKÁBB LENNÉK SIMÁN NAPSUGÁR MI RÁD RAGYOG!