bidoka

Tudom, milyen türelmetlennek lenni. Mindent tönkretesz:

a pillanatokat, a napjaidat, mindent, mert már ott akarsz lenni, amire még meg sem értél. Bízz abban, hogy van tökéletes időzítés, ami téged támogat, téged erősít, mert azt akarja, hogy el tudd viselni azt, ami rád vár.

Ha tudnád, hány jól alakuló dolgot rontottál el életedben csupán azért, mert türelmetlen és számítgató énedre hallgattál, aki nem bírja, ha "nem történik semmi!" - megdöbbennél. Angyalok munkáját tetted tönkre, mert nem hagytad beérni a dolgokat.

 
Nem érzek mást, csak azt amit kell,
az alagút végén a nap vakít el.
De ez az út visz a jó irányba,
minden jó ember a jót imádja.
Fogd a kezem, ezt érezni kell,
mint az édes életet, éhezni kell.
Van aki szereti mit adni tudok,
és ameddig érek, addig jutok.
És ameddig élek ti látni fogtok,
és remélem megérted bármit osztok.
Aki változik nem én vagyok,
te szegény, én a remény, a regény vagyok.
Forog a film, mi meg játszunk benne,
de ugyanúgy, mintha máshogy lenne.
Pörög az élet de maradj állva,
mert a gyönyör az emberek legnagyobb álma.
Van az a pénz ami félre vinne,
ha az ember a hitében félve hinne.
Van az a pofon ami nem múlik,
mint árnyék a múltban, megbújik.
Van az a lány akire várni kell,
mert ő megad majd mindent, bármi kell.
Mert nincs az a kereszt amit cipelni kell,
és ha alszik a szeretet ki, kelti fel?!
Semmi baj, volt már rosszabb a múltban,
ha rövidre zárt, mikor hosszabbra nyúltam.
Csak lentről lehet feljutni,
de hogy meddig tart az út, azt nem tudni.
Mit érsz el ha a tegnapot siratod,
ami visszahúz, jobb ha kirakod.
Én azért nevetek, hogy túléljem,
mert az életet élni kell, úgy vélem.
És akkor is nevetek, ha nem látod,
mert a madaram kék, de ezt nem vágod.
Mert a szívemben hordom a régi láncot,
és a föld alatt tolom majd az égi táncot.
Addig tedd fel a kezedet a magasba,
aki velem van az jöjjön, és csapassa!
A film végét jobb lenne ha kivárnád,
mert a film után nem tudod, ki vár rád.
Nekem nincsen nagy autóm meg garázsom,
de ha hallasz, megérzed a varázsom.
Mert ha hiszel bennem, én benned élek,
mondd utánam: 'nem félek'.

Férfi: Hol rontottam el Mester?
Mester: Mindenhol fiam!
F: Az hogy lehet, úgy érted mindent rosszul csináltam?!Az nem lehet, én megtettem mindent.
M: Nem fiam, Te tettél, de épp a "mindent" nem tetted meg!
F: Hogy érted ezt?
... M:Anyát akartál, fiam, megkaptad!Mondd mit jelent szerinted az, hogy "anya"?
F: Hát, aki elvégzi a háztartást, ellátja a gyerekeket meg... ilyesmi.
M:Hát ez az látod, nem ezt jelenti!!A nőt jelenti fiam aki szerelmével táplálja a családot!! De a tüzet nem csak őrizni, de táplálni is kell! S Te nem törődtél a Fényével!
F:Na, de mi lett a szerelmével??
M:Megölted!
F: ÉÉÉN? Én öltem meg?Az nem lehet, én szerettem!!
M: Valóban? Akár egy háztartási gépet!!!S pont úgyis birtokoltad!Gondolod egy házassághoz elég ez?
F:Na, de hol hibáztam, Mester?
M:Megfeledkeztél róla fiam, hogy ott él benne a lélek!Mert a nő szerelme a lelkéből fakad!Három kör egymás körül:Lány, a belső kör, nő a középső, s anya a legkülső.Te csak az anyát szeretted, de közben megfeledkeztél a nőről!!S egyáltalán nem érdekelt a benne élő lány, a tiszta gyermek!Te voltál az ő tükre, de Te önmagaddal voltál elfoglalva, ahelyett hogy ővele foglalkoztál volna!!Neked csak az anya kellett, de nő nélkül nincsen anya, s ha elhal a gyermek, kihuny a szerelem tüze!.Magára hagytad, elfordultál tőle, s lassan halkul, elsorvadt a lángja, a Fénye!!!
F:De mit tegyek most Mester?
M:Figyelj, s tanulj tőle!!
F:ÉN tanuljak tőle?Dehát én vagyok az erő, mit tanulhatnék egy gyenge nőtől?
M:Ezt fiam.Gyengédséget!Mert ez az Ő ereje.A szíve!Messze felül van ez a Te erődtől!
F:De hogyan tehetném ezt Mester?
M:Mondtam már!Figyelj!Figyeld és csendesedj el!!Kérdezd és hallgasd!Ne Te legyél a fontos, hanem ő! Ismerd meg.Nem csak kívül, belül is!Mire vágyik mit kíván, mit szeret!!S hagyd el a kifogásaid!
F:Na, de Mester én nem fogom feladni önmagamat!!
M:Akkor bizony elvesztél fiam.Mert ő a Te Forrásod, Ő az aki téged táplál, s őnélküle Te csak félember vagy!!Persze kereshetsz másikat, de amíg meg nem érted, el nem fogadod minden nőben él a lélek, csak egy üres tükör maradsz!! Tehát Te döntöd el megtöltöd-e tükrödet a Tűz fényével, vagy csak nyers erődben fürdeted magad!Engedd meg, hogy Megmutassa magát Szeresd, óvd, és öleld,hogy biztonságban érezze magát, s akkor megnyitja majd neked fiam, a Gyönyör kapuját!!
Mert a nő a tudás, a bölcsesség forrása, s tudatása azért adatott hogy tápláljon, s erőssé tegyen Téged, ha Te befogadod.De a forrást óvni és táplálni kell, tükrözni, mert elapad!S ő felemel Téged, fiam azért hogy Te is emelhesd őt!!Így működik!Koronázd meg a nőt, hogy királya lehess!!S óvd mit a legbecsesebb ékszert, mert Ő a Te igazi kincsed!! S nélküle erőd tán lesz, de elsorvad a szíved!!
F:Köszönöm, Mester! Tehát ez a minden, a lelke, a Forrása!Így lesz!Királynővé teszem a nőmet, s a királya én leszek!